Ki az a Picivirág? – Egy történet lélekről, kezekről és emlékekről
Sokan kérdezik tőlem: „Hogyan lesz valakiből emlékékszer-készítő?”
A válasz nem is olyan bonyolult… de azért mégis egy élet kellett hozzá
Mielőtt gyantát öntöttem, ecsetet fogtam, kezet ápoltam, és gyerekeket terelgettem.
17 évig voltam műkörmös – ez nemcsak munka volt, hanem egyfajta miniatűr művészet. Ott tanultam meg, hogy a részletek szeretete, a türelem és a precíz kéz mennyire fontos. Ez az aprólékos világ indított el a miniatűr alkotások irányába.
De nem csak kézzel dolgoztam – óvónőként és újságíróként is végeztem. A lélekhez is értettem, és a szavakhoz is. Később gyermekjóga-oktató lettem, mert mindig hittem abban, hogy a lelkünket és a testünket együtt kell gondozni.
És valahogy mindig ott volt a vágy, hogy megőrizzem, ami múlandó. A pillanatokat. Az emlékeket.
Az epoxigyanta világa – több mint egy évtizede
Már több mint 10 éve foglalkozom epoxigyantával, jóval azelőtt, hogy emlékőrző ékszereket készítettem volna. Az anyag mindig lenyűgözött: ahogy a folyékonyból szilárd lesz, ahogy a fény benne játszik, és ahogy örökre megőrzi, amit belezárunk.
Az emlékékszerkészítéshez vezető út 5 éve kezdődött igazán.
2019. májusától él a picivirág csecsebecsék emlék-ékszeres formája. Onnantól nem volt megállás – megértettem, hogy nemcsak ékszereket készítek, hanem emlékeket őrzök meg. És ez óriási felelősség, hatalmas megtiszteltetés.
Azóta sok ezer könnycsepp, mosoly, történet és emlék költözött bele a pici gyantaékszerekbe. Minden egyes darab egy külön világ. Egy kis szívdobbanás, ami valakihez tartozik.
És igen… írok is.
Írtam egy könyvet is. Egy kis verseskötet, amit akkor adtam ki, amikor a lelkem úgy érezte, túlcsordul a szavaktól.
Nem nagy dolog – vagy talán mégis az. Mert a szavakban ugyanúgy ott van az ember, mint egy apró hajszálban, egy csöpp anyatejben, egy megszárított virágsziromban.
A Picivirág nem csak egy műhely. Ez egy kis világ.
Ahol az élet apró csodái megőrződnek.
Ahol minden medálnak története van.
Ahol a múlt kézen fogja a jelent – és az ékszer nemcsak dísz, hanem egy darab a szívedből.
Ha kíváncsi vagy, hogyan készülnek az emlékek, nézz szét a picivirag.hu oldalon.
Ez vagyok én. És ez a Picivirág.